Azt, hogy a magyar csepűrágók imádnak potyázni már láthattuk a Csudafilm című meglehetősen botrányos cirkuszban. Összecsődítettek egy-két egyébként nem tehetségtelen színészt kivitték őket nyaralni Görögországba, miközben előadták Kern rosszabb napjaiban megírt szellemi termékét. Nem volt köszönet benne. Most az amerikaiak ugyanezt eljátsszák egy kicsit nagyobb volumenben, szintén pocsék kivitelezésben. Amikor egy filmben mindössze egy – hatalmas engedménnyel kettő – értékelhető poén van, az ember széttárja a karját és legszívesebben sírva fakadna. Pedig elvileg vígjátékra fizetett be.

Adott négy pár Amerikában, akik közül az egyiknek sürgős párterápiára van szüksége, mert összeomlóban a házassága. Az indok, hogy az asszony nem tud teherbe esni imádott férjétől. Felvetik tehát a másik háromnak, hogy kísérjék el őket egy trópusi üdülőszigetre, mert így olcsóbb lesz mindnyájuknak (?). Azt már elfelejtik a tisztelt forgatókönyvírók, hogy a film elején a fekete óriásbébi egy luxus kategóriába tartozó motort vesz kölcsönre, amihez a barátját kéri kezesnek. Akkor hogyan futja neki a paradicsomi útra? Kis logikai döccenő, nem probléma, könnyedén átugorják. Veszett már több Mohácsnál. Szóval a négy pár elutazik azért, hogy a nyaraláson jól összevesszenek, majd a kaland végére mézes-mázos csókok kíséretében kibéküljenek.

Vince Vaughn és Jon Favreau valaha humorosak voltak. Legalábbis ezt hitették el velünk a Bárbarátok című független produkció alapján, amiben azért megcsillogtatták ezen képességüket. Na ez a véna teljesen kiveszett belőlük az évek során. Most már csak gyatra faviccekre futja, vagy még arra sem. Szomorú kanyar ez a pályafutásukban.

Alapvető problémáink akadnak ezzel a sebtében összetákolt szkripttel kapcsolatban:
Ad 1: Nincs benne humor, de még morzsák sem.
Ad 2: Azokon a kapcsolatokon, amiket itt kínkeservesen felvázolnak, már nem segítene száz párterapeuta sem. Egytől egyik tönkrementek. Ezeknek az embereknek össze sem szabadott volna házasodniuk.
Ad 3: Abból indulunk ki – hiszen ezt plántálják belénk -, hogy ez a négy faszi elképesztően nagy jóbarát. Ehhez képest folyton szapulják, ócsárolják, lekezelik, kioktatják, leckézetik egymást. Erre mondják azt, hogy ha ilyen ellenségeid vannak, nem kellenek barátok. Mennyire igaz.
Ad 4: A Páros mellékhatásban szereplő nőknek nevezett hisztis picsákat nincs az a férfi, aki józan, megfontolt állapotában oltár elé vezeti. Legfeljebb Las Vegasban fél részegen, ahol egy kóbor numera után már másnap el is válhat tőlük.
Ad 5: Végezetül, de nem utolsósorban a sziget összes dolgozója – beleértve a vörös fürdőköpenyben és régi divatú háromszög gatyában grasszáló, önmaga komolytalan paródiájává süllyedő Jean Reno-t – teljesen hülye. Minden második ráadásul beszédhibás, vagy ha úgy tetszik pösze. Ebből viccet fabrikálni olcsó és kevésbé hasznos fogás.

Ezek azok a gondok, amivel egyszerűen lehetetlenség megbirkózni. A többi meg csak úgy rakódik ránk menet közben. Különböző improvizációk, melyek összefüggéstelenül kapcsolódnak egymáshoz. Rengeteg szöveg, aminek se eleje, se vége, se értelme. Összecsapot6t konfliktusok, melynek tetőpontjai gyors ütemben érkeznek, hiszen egyszer véget kell, hogy érjen a rémálom. És persze két kölyök, akik közül az egyiknek köszönhetjük a film egyetlen viccét. Le lőni nem fogjuk (elmesélve valószínűleg ez sem humoros) akit érdekel, nézze meg, bár csak ezért nem érdemes. A hálás fogyasztó viszont most is teli szájjal kacarászik. Néha azt sem tudja min. Ha megkérdeznénk azon is csak nevetne. Neki mindegy, hogy Bödőcs Tibor vagy Ihos József (Kató néni). Röhög mindenen, ha kell, ha nem. Arcpirító és kínos egyszerre.

Nehéz itt színészi teljesítményt értékelni. Látszik, hogy jót napoztak, vigadtak, ettek, ittak, éltek mint Marci Hevesen. Néha beugrottak a kamera elé. Elhangzott a csapó, szédelegtek egy kicsit, elmondták a kijelölt szövegeiket néhol saját költés alapján, és utána megint mehettek dőzsölni. Ezért még pénzt is kaptak. Vince Vaughn valahol azt nyilatkozta, hogy lelkiismeretfurdalása van emiatt. Hát legyen is. Jean Renoról ne is beszéljünk, mert csak a vérnyomásunk emelkedik.

Miért is érdemes egyáltalán ezt megnézni? Talán a csodás környezet miatt. Nesze magyar csorgasd a nyálad, ebbe a paradicsomba úgyse jutsz el soha. A mezei köztisztviselői, közalkalmazotti fizetésből biztosan nem. Legfeljebb a vásznon keresztül másfél ezerért. Nem valami felemelő. Ahogy ez az „élmény” sem.

Értékelés: 1/10 (csak a csodás táj miatt)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.