Nos, itt az ősz, vége a tévés uborkaszezonnak. Tobzódhatunk a jobbnál jobb (atyaég!) műsorokban mindenféle csatornákon. Nézzük először a TV2-t, ami az utóbbi években gyakorlatilag nem, hogy nem lőtt gólt semmilyen műsorával, de a nézettségi adatokat nyálazva kijelenthetjük, hogy kapura sem rúgott. Valamit mindenképpen tenni kellett, ezért a nyáron leigazolták Vágót és kirúgták Gyöngyössy Bencét, valamint Árpa Attilát (továbbra is érthetetlen számomra, hogyan kerülhettek ők eddig is bármiféle csatorna döntéshozói székeinek egyáltalán a közelébe).

Vágónál maradva, egy hét előnyt adtam a Párbajnak és csak ma este kapcsolódtam be a hihetetlen izgalmakat (…) ígérő „csak itt, csak nálunk” vetélkedőbe. Hmm. Vajon jó választás-e az angolszász területeken Duel néven futó show megvétele? A játék az angol ITV formátuma, melyet azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy egyfajta izgalmas hibridet hozzanak létre a Legyen ön is milliomos és a mára nagyon népszerűvé váló pókerközvetítések keresztezésével. Nem is kellett sokat várni, az ABC (mi lehet ez? ugye nem egy közért?) szinte azonnal megvette a jogokat és 2007 decemberében közvetlenül karácsony előtt le is küldte az első, 6 részes évadot. Ez eddig nagyon jól hangzik, ugye? Valószínűleg itt el is döntötte pár agytröszt, hogy erre van szüksége a TV2-nek és Magyarország népének. Kár, hogy nem olvastak tovább. Akkor talán kiderült volna, hogy a show Angliában összesen 12 részt ért meg, míg a tengerentúlon az ABC a második szezon (10 rész, ahol már nem napi, hanem heti bontásban adták a játékot) után, 2009 április 19. napján törölte a műsort a gyatra nézettség miatt.

A két országban a show tehát összesen 28 részt ért meg. Csodálatos. Kell-e ennél jobb? Hogyne. Ellenfélnek az RTL Vacsoracsatája főműsoridőben. Első héten rögtön a Heti Hetes nagyágyúival (na ez is megérne még egy misét) szemben. Mi is lehetett az eredmény? Teljes vereség minden korosztályban. Erre talán még a magyar válogatott is képes lett volna (Koeman-nal, csatár nélkül). De fő az optimizmus. A TV2 bízik a „hosszú távú” sikerben egy olyan játéknál, ami rövid távon léket kapott mindenhol. Talán Vágóban reménykednek, aki gyaníthatóan nem aprópénzért érkezett a csatornához, hogy végre ismét „vetélkedőket vezessen”. Muhaha.

De miről is szól a Párbaj? Két játékos áll egymással szemben és kérdésekre válaszolgat zsetonok igénybe vételével. Az elején kissé zavaros lehet, de aki nem agyhalott, az hamar rájön, hogy mik a szabályok, így nem zavaró, hogy Vágó a 6. adásban már nem is pazarol erre időt. Aki hibázik, az kiesik, aki elveszíti a zsetonjait, kiesik. Mindezt Vágó István műsorvezetése mellett. Nem bonyolult, de biztos, hogy több százan elkapcsoltak, mert nem értették. A stúdió és a játék menete egy az egyben a licensz alapján van kialakítva, így nagy meglepetés és kellemetlen bénázás sem ér bennünket. Bár hozzáteszem, hogy Amerikában a zsetonokat modellek segítettek pakolgatni a jobb összhatás kedvéért. Nekünk egyedül Vágó jutott és egy óriásmellű játékos, akit nyilván „teljesen véletlenül” választottak be a show-ba. Lényegtelen, mert közben eszembe jutott miért is van ez halálra ítélve.

Teljesen érdektelen az egész.

Egyrészt azért, mert a klasszikus vetélkedőknek leáldozóban van. Amiben nincs elég akció, izgalom vagy feszültség, ma már nagyon hamar a levesben találja magát. Főleg Magyarországon, ahol este 7 után a sör mellett már senki nem akar azon agyalni, hogy ki nem volt a Batthyány-kormány tagja. (Innen üzenem a kérdések kitalálójának, hogy erősen véleményes azonos végeredménynek tekinteni egy rendes játékidőben és egy hosszabbítás után született eredményt…)

Másrészt azért, mert a beharangozott tudásra nincs is szükség. Mivel meg lehet jelölni mind a négy választ, 10-20 percig csak azt nézzük, amint IQ-vezérek ezzel maszatolnak. A vérre és szexre szomjazó tömegeknek ez édeskevés lesz.

Összességében kijelenthetjük, hogy ez a műsor vélhetően már akkor megbukott, mikor még el sem kezdődött. Esélye nincs a Vacsoracsatával szemben, de valószínűleg egy hetvenötödjére ismételt Eddie Murphy film is lenyomná. Sajnos Vágó István (és vele mi nézők) is rossz lóra tett most. Nem jósolunk hosszú és fényes jövőt. Sokkal inkább rövid és dicstelen búcsút.

Ajánlott irodalom:
Szun-Ce: A hadviselés művészete

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.